A tömegkommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra

A tömegkommunikáció:

A kommunikáció általános meghatározásán belül megkülönböztetjük az interperszonális (meghatározott személyek közötti) és a tömegkommunikációt. A tömegkommunikáció a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek egyirányú vagy közvetett módon (hírközlő eszközön keresztül történik) információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével. Az információ, amit közvetít időszerű, és periodikus, azaz a feladó meghatározott időszakonként elküldi. Alapvető célja a tájékoztatás, de adott helyzetben a felhívó funkciója is érvényesül. Ezenkívül céljai még a figyelemfelhívás, szórakoztatás, ismeretterjesztés, reklám. A tömegkommunikáció a médiaforradalmának és a digitalizálódás tömeges mértékének is köszönhetően egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Tömegkommunikációs eszköz, médium, a Tv, a rádió, az internet, az újság vagy más írott sajtóműfaj. A tömegkommunikáció mindennapjaink szerves részét képezi, jelentős hatással van gondolatainkra, életünkre, nyelvhasználatunkra. Hatásai lehetnek pozitív és negatív értékűek.

Pozitív hatások:

A gyors információáramlás segíti az emberek közötti kommunikáció sikerességét. Fontos szerepe van a pontos nyelvhasználat, az egyértelmű megfogalmazás és a helyes mondatszerkesztés terjesztésében is és a helyes artikuláció és gesztikuláció elsajátításában is. A köznyelvet használja, tehát mindenki számára érthető a mondanivaló. Kiemelkedő szerep jut az új nyelvi jelenségek elterjesztésében és a nyelvművelésben.

Negatív hatások:

Manipulálják gondolatainkat, befolyásolnak döntéseinkben. A közölt valóság, gyakran csak töredékét tartalmazza az eredeti információnak. A zsargonok és argó kifejezések hátráltatják a befogadó esztétikailag is megfelelő nyelvváltozatának kialakulását. A hagyományos szókincs ez által visszaszorulhat és  a beszédkészségünk romlásához vezethet.