Kádár rendszer 1956-1988

MSZMP – kétfrontos harc

A párton belül 2 irányzat alakult ki

1. dogmatikusok, szektások v. sztálinista keményvonalasok
2. revizionisták=reformkommunisták

               ↓

Kádár mindkét irányzatot igyekszik háttérbe szorítani, ne szerveződhessenek táborrá, ne legyen vezéregyéniségük

Legfontosabb vezetők Kádár személyes hívei közül kerültek ki

Kádár-rendszer jellege

•       Kádár  János az MSZMP első titkára volt, és 1956-58 ill. 1961-65 között miniszterelnök, valamint az  Elnöki Tanács tagja, de ő az ország legfőbb vezetője, ezért kapja a korszak róla a nevét
•       Kádár vigyázott, hogy ne alakuljon ki körülötte személyi kultusz
•       Párt és állami vezetők (káderek) kiváltságai csökkennek
•       Megváltozik az ideológia: „Aki nincs ellenünk, az velünk van”, akik elfogadják a rendszert azt nem üldözik
•      Szabadabb szellemi élet, de megmarad a cenzúra
•       Lehet külföldre utazni, piros útlevéllel a szocialista országokba, kékkel a nyugati országokba a hetvenes évektől
•     Kádár inkább gyakorlatiasabb (pragmatikus), de megmarad a kommunista ideológia
•       Mezőgazdaságban engedélyezi a háztáji gazdaságok működését, ezek magángazdaságok, felesleget értékesíthették
•       Igyekszik biztosítani a viszonylagos jólétet, folyamatos áruellátást→ ezért nevezték Mo.-ot a legvidámabb barakknak a szoc. tömböm belül v. gulyáskommunizmusnak, fridzsider-szocializmusnak
•      Lakosság és a hatalom közötti hallgatólagos megállapodás, rendszer engedi, hogy az emberek jólétükkel foglalkozzanak, cserébe a lakosság elfogadja a Kádár-rendszert

Pártállami rendszer kiépülése

v           MSZMP szervezetei összefonódtak állami szervekkel, pártvezetők egyben állami tisztségeket is betöltenek, taglétszáma 1957-ben 350 ezer fő, 1985-ben 871 ezer fő, lakosság 11%-a

v           Párt ifjúsági szervezete a KISZ=Kommunista Ifjúsági Szövetség, taglétszáma: 750-900ezer, 14-26 éveseket fogta össze, megmarad a kisdobos és úttörő mozgalom

v           Szakszervezetek (SZOT=Szakszervezetek Országos Tanácsa) nem a dolgozók érdekvédelmi szervezete volt, párt irányítása alatt állt, de az üdülési lehetőségek miatt a dolgozók 96%-a a tagja volt

v           Kultúrpolitika irányítója Aczél György, 3 T-politikája érvényesült a korszakban, a rendszert kiszolgálók támogatásban részesültek, akik burkoltan bírálták azokat megtűrték, akik  nyíltan támadták a rendszert, azokat betiltották. Mo.-on széles volt a tűrt kategória, cenzúra megmarad

Mo. nemzetközi helyzete

Ø      1970-es években kezdték Kádárt elfogadni mind nyugaton, mind az ország lakossága

Ø      Kádár a belpolitikában olyan intézkedéseket is hozott, amely nem tetszett a szovjet pártvezetésnek, de a külpolitikában mindig a szovjet elvárásoknak eleget tett

XVIII. sz-i magyar társadalom demográfiai változásai, etnikai összetétele

A több évszázados háborúskodás, az éhínségek és járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezték Az ország népessége 1720 körül alig érte el a Mátyás korabelit. A magyarok száma kb. 2 millióra csökkent. Az ország népessége akkor 4 millió volt.
 A demográfiai mélypont az 1711-es év volt, 1720 után gyors gyarapodás indult meg.
A népességnövekedést a természetes szaporodás és a bevándorlás segítette elő.

• A lakatlan tájakat benépesítették:

Belső vándorlás: sűrűn lakott megyék ideáramló jobbágynépe (magyar, szlovák, ruszin népesség megindult a völgyek és a sík területek felé: migráció).Ekkor keletkeztek az Alföld és a Temesköz szlovák szigetei. A belső vándorlás következtében a magyarság elsősorban a Kárpát-medence belső területein élt.

Szervezett telepítések (bécsi kormányzat): a katolikus németek szabályos alaprajzú falvakba költöztek, 6 évre adómentességet kaptak.

Öntevékeny betelepülés: Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidékek különböző népei. Román parasztok és pásztorok jöttek Erdélybe, az Alföld keleti peremére és a Temesközbe. A szerbek a Bácskába érkeztek: határőr funkció, számos kiváltság. A folyamat ösztönzője a magyar nemesség volt, aki birtokai megművelésére igyekezett munkaerőt biztosítani.

A XVIII. században Mo. benépesült, de a magyarság a saját országában kisebbségbe szorult, számaránya alig-alig közelítette meg az 50 %-ot. A század végére az ország lakossága megkétszereződött: megközelítette a 10 millió főt. Magyarország nem pusztán többnemzetiségűvé, hanem kevert nemzetiségűvé vált.
Mo-ot a XVIII. század végéig nem érintette meg a nacionalizmus, ekkor még létezett az országgal való azonosulás, így nemzetiségi ellentétekkel az 1780-as évekig nem találkozunk.

• Nemzetiségek:

Magyarság: teljes társadalmat alkotott, élén pár tucat családból álló arisztokrácia és a 4-5 %-ot kitevő nemesség. A polgárság száma és súlya is csekély volt. A magyarság zömét a parasztság tette ki, terheik a század első felében nem emelkedtek.
                                           
Szlovákok: csonka társadalmat alkottak. Nincs vezető réteg, zömük jobbágy. A felvidéki kis és középnemesség nagy része a magyar nemesség részének tekintette magát.

Ruszinok: ÉK-Magyarország hegyvidékét lakták, más néven kárpátukránok, csonka társadalomban éltek. Jobbágyi tömegek mellett hiányzott a nemesség és a polgárság.

Románok: csonka társadalmat alkottak, bár vékony vezető réteggel rendelkeztek.,

Szerbek: éléről szintén hiányzott a vezető réteg, ám egyházi privilégiumuk révén papságuk, valamint katonatisztjeik alkották vezető rétegüket

Németek: 3 csoport: városlakó németek, a szászok (Szepesség, Szászföld), betelepülő, főleg paraszti sorban élő svábok. Szászok: iparos, kereskedő és értelmiségi csoport, svábok: parasztság. Svábok: katolikusok, szászok és a városlakó németek evangélikusok voltak.

Horvátok: magyar közjog elismerte Horvátország különállását Mo-on belül, így a horvát nemességet külön nemesi nemzetnek tekintette. Ők teljes társadalmat alkottak, katolikusok voltak.

Egyéb etnikumok: cigányság számaránya csekély, időszakonként elűzték őket a területeikről. A XVIII. század második felében sok szegény galíciai zsidó vándorolt be, szintén érkeztek a Lajtán túlról is, akik jóval gazdagabbak voltak. Ők elsősorban kereskedelemmel foglalkoztak.

Polgári forradalom Magyarországon és az áprilisi törvények

• Polgári forradalom és előzményei:

1848. március 1-én francia forradalom híre eljut a pozsonyi országgyűléshez. Március 3-án Kossuth felirati javaslata. Az alsó tábla elfogadja. A bécsi kormányzat István nádort és helyetteseit Bécsbe rendeli, hogy ne tudják összehívni a felsőtáblát. 1848. március 13. első bécsi forradalom. István nádor visszatér Pozsonyba, összehívják a felsőtáblát. Március 14- én elfogadják a felirati javaslatot. Március 15-én az országgyűlési küldöttség utazik Bécsbe, hogy aláírassák a felirati javaslatot az uralkodóval. Március 15-én, Pesten kitör a forradalom a márciusi ifjak kezdeményezésére.  A Pilvax kávéházból reggel induló fiatalság Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vezetésével maga mellé állította a forradalmi lázban égő várost. Landerernél lefoglalták nyomdát és a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a követeléseiket tartalmazó 12 pontot és a Nemzeti Dalt. Délután a tömeg a Nemzeti Múzeumtól a Városháza elé vonult. Pest városának a tanácsa is a mozgalom mellé állt.  A tömeg a Helytartó tanács épülete elé vonult, ahol szabadon engedték Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban előadták  a Bánk Bánt. 1848. március 17-én István nádor kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnöknek. 1848. április 11-én a király szentesíti a törvényeket. Államformája alkotmányos monarchia.

• Áprilisi törvények:

Elősegítette Magyarország önállóságát:

• Parlamentnek felelős kormány
• Évenkénti országgyűlés Pesten
• A hadsereg vezényleti joga és a tábornok kinevezése a királyjogköre, de a magyar kormánnyal együtt teheti meg.
• A király jogköre az országgyűlés összehívása, felfüggesztése, feloszlatása a mandátum lejárta előtt, de 3 hónapon belül az új országgyűlésnek össze kell ülnie.
• A király nem oszlathatja fel az országgyűlést, ha a következő évi költség jövedelmét nem fogadták el.
• Nemesség, polgárság választójoga megmarad.
• Cenzusos választójog (20. életévhez kötött, nem áll gyámság alatt, büntetlen előéletű)
• Kézműveseknek önálló műhely és segély.
• Az értelmiségiek cenzus nélkül kapnak választójogot.
• Erdély és Magyarország uniója
• Nemzeti őrsereg felállítása.

Feudális viszonyok felszámolását szolgálja:

• Közteherviselés.
• Jobbágy felszabadítás.
• Tized eltörlése.
• Sajtó cenzúra eltörlése

Az áprilisi törvények nem szólnak Magyarország és Ausztria viszonyáról, külképviseletről, hadseregről, valutáról, vámokról.

Nemzeti szocializmus

1923-ban Münchenben Adolf Hitler vezette sörpuccs sikertelen. Börtönre ítélik, de csak 13 hónapot tölt a Landsbergi várbörtönben. Itt írja meg a Mein Kampf c. művét. Hitler kiszabadulása után újjászervezi a Nemzeti szoc. Német munkáspártot az egész országban. 1925-ben Ebert halála után Paul Hindenburg lett a közt. elnök.  1920-as évek közepére a gazd. stabilizálódik, Németo. tekintélye nő.

·        A weimari közt. válsága

 1929-től a gazdasági válság súlyosan érintette Németországot. 1932-ben 6millió munkanélk. volt. A szélsőséges irányzatok megerősödnek, rohamosztagaik az utcán összecsapnak. 1932.-es júliusi választáson a nemzeti szocik szerzik meg a többséget, de a kommunistákra leadott szavazatok száma is nő. 1933 jan. 30-án Hitlert kinevezik kancellárrá.

·       Hitler diktatúrája

Új választásokat íratott ki 1933 márciusára. 1933 febr. 27-én a Reichstag felgyújtása. Hitler a kommunistákat vádolja, a vezetőket meggyilkolja, ill letartóztatja. Az 1933-as választáson a náci párt csak 44%-ot szerez, nincs abszolút többség, koalíciós kormány lesz. A felhatalmazási tv. révén Hitler egyedül is hozhat tv. erejű rendeletet. 1933 júliusában betiltja a pártokat, csak az NSDAP működhet: egypártrendszer. Szakszervezeteket felosztja, totális államot épít ki. Az SA (náci párt rohamosztaga) 2. forradalmat követel, és a hadsereg helyét átvenni. -> 1934 jún. 29-30 hosszú kések éjszakája. SS (véderő) eredetileg Hitler testőrsége veszi át az SA helyét. létrehozza a Gestapo-t ( titkos államrendőrség). 1934-ben Hindenburg a közt. elnök meghalt. Hitler államfő lesz, felveszi a Führer címet. Nemzeti szoc. ideológia érvényesítése minden téren. A sport és kult. eseményeket propaganda célra használja fel.  Az egyházakat az állam alá rendeli, az ellenálló papok pedig táborokba kerülnek. Jungvolk (10-14 éves fiatalok) és Hitlerjugend (14-18 évesek) létrehozása, akiket náci szellemben nevelnek. a zsidókat üldözik, 1935 Nürnbergi tv-ek 1938 nov. 9-10 kristályéjszaka.

Gazdasági világválság

·     A gazdasági konszolidáció

Az 1920-as évek közepére pénzügyi stabilizáció -> gazdasági fellendülés, de aránytalanság van a világgazdaságban. Túltermelés a nyersanyagokból és az élelmiszerekből. A korábbi gyarmatok is termelnek. Széles az agrárolló, magasabb az iparcikkek ára, mint az agrártermékeké, vagy a nyersanyagoké. Védővámok – protekcionista gazdaságpolitika. Célja, hogy csökkenjen az áruforgalom a világkereskedelemben. Az USA-ban megjelenik a futószalag termelés, új technológia terjed el.

·     1929-33 gazdasági világválság

Előzménye a részvényárak gyors emelkedése. Sokan ebbe fektetik be a pénzüket, hitelre vettek fel részvényt. 1929 okt. 24-e fekete csütörtök: a részvényárak zuhannak a New Yorki tőzsdén. igyekeznek eladni a részvényeket, de a bankok nem adnak hitelt. Következménye: a vállalatok csődbe mennek, és csökken a termelés. Nő a munkanélk. aránya, a piac beszűkül kevesebb a vásárló, mint az áru.

·     Megoldási kísérletek

1932.ben Lausanne-ban nemzetközi konferencián a jóvátétel fizetését és a hadikölcsönök visszafizetését lezártnak tekintik. Az USA csak a fizetés átmeneti felfüggesztésébe egyezik bele.

·     Németo.

Hitler van hatalmon, aki közmunka programot hirdetett (később fegyverkezési programmá alakul.) Ezáltal megszűnik a munkanélküliség. A nemzeti munkafront a tőkéseket és a dolgozókat egyesíti. Kötelező belépni, és megszabta a munkavállalók jogait. Új anyagokat fejlesztettek ki. Új ker. szerződéseket kötöttek, az iparcikkekért cserébe alapanyagokat, és élelmiszert kérnek.

·     USA

1932-es választásokat Franklin Delano Roosevelt nyerte a New Deal programjával. Bankzárlat: csak a stabil, nagyobb bankok nyithatnak ki újra. Tőzsdefelügyeleti és betétbiztosítási intézmények felállítása. A farmerek támogatást kapnak, ha csökkentik a termelést. Az iparban állami beruházások, közmunkaprogram, a munkavállalók jogainak a garantálása, mulkanélk. segély és öregségi nyugdíj

Az I. világháború (1914-1918)

Központi hatalmak ( Német o. Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország, Románia)↔ Antant (Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia  

•  Előzménye:

Az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia viszonya megromlik. Oka: Az Osztrák- Magyar Monarchia megszállja Bosznia Hercegovinát és akadályozza a szerbek kijutását az Adriai-tengerhez. 1914. június 28.-án Ferenc Ferdinándot és a feleségét Szarajevóban Gauriló Princip ( a Feketekéz nacionalista szervezet tagja) meggyilkolja. Az OMM. ultimátumot ( határozott idejű követelés, aminek a megtagadása hadüzenetet vagy más szankciót von maga után)  küld Szerbiának. Szerbia visszautasítja, mert sérti a szuveneritását. 1914. július 28.-án hadat üzennek Szerbiának. A schlieffen terv alapján akarták lerohanni Franciaországot, még mielőtt az angolok beleavatkoznak és fel akarják tartóztatni az oroszokat.

•  1914-es év hadműveletei:

A németek Belgiumon keresztül, majdnem Párizsig nyomulnak előre, de a Marne folyónál megállítják őket a franciák. Állóháború alakul ki (lövészárkokban küzdenek). 1914 nyarán Orosz ország megtámadja Galíciát és Kelet-Poroszországot. Galícia egy részét elfoglalják, de Kelet-Poroszországban Tannenbergnél és a Mazuri-tavaknál a németek megállítják őket. Az állóháború győztese, aki több utánpótlással rendelkezik, ezért anyagcsatának is szokták nevezni. A védekezés eszközei fejlettebbek. A támadás eszközei: tank, repülő. Viszont ekkor fejlesztik ki és kismértékben használják. A brit és francia flotta blokád alá vette a német kikötőket. Helgolandnál a német flotta vereséget szenved. A német tengeralattjárók sikeresek voltak, d minimális volta szerepük. Japán elfoglalja a német gyarmatokat a Távol-Keleten. 1914. októberben Török ország hadba lép a központi hatalmak oldalán. Galipolinál a briteknek nem sikerül partra szállni.

•  1915-ös év hadműveletei:

Májusban Gorlicénél több 100 km-re visszaszorítják az oroszokat a központi hatalmak. Belgium csatlakozik a központi hatalmak oldalán. Együttes erővel indítanak támadást Bulgária ellen, amit 1915 végére sikeresen elfoglalnak. Májusban Olaszország hadba lép az antant oldalán. Előzménye egy titkos szerződés Londonban. Az olaszoknak ígérik Dél-Tirolt, Isztriát és Trieszt. Ezen kívül protektorátusi jogot (védnökségi) Albánia felett. Új front jön létre a Doberdó-fennsíkon és az Isonzó folyónál.

•  1916-os év hadműveletei:

Februárban a központi hatalmak Verdunt ostromolják. Céljuk a francia frontvonal áttörése. Óriási ember vesztesé. Az angolok ellen a Somme folyónál támadást indítanak. Itt vetik be először a tankot. Májusban jütlandi csata, amely német vereséggel zárul. Augusztus 16.-án Románia hadba lép a központi hatalmak oldalán. A bukaresti szerződésben nekik ígérik Erdélyt, Bánátot, az Alföld keleti felét. A központi hatalmak megtámadják Romániát és 1916 végére Románia külön békét köt.

• 1917-es év hadműveletei:

1917. február 23-án, Szentpéterváron forradalom robban ki. Október 25-én a Lenin által vezette bolsevikok puccsal átveszik a hatalmat.1918.március 3-án Breszt-litovszknál békét köt Németország és Oroszország. 1917-ben a németek korlátlan tengeralattjáró háborút hirdetnek: megtámadják a semleges országok hajóit és más országok hadi és kereskedelmi hajóit is. Következménye, hogy az USA hadba lép 1917. április 6-án. 

• 1918-as év hadműveletei:

A központi hatalmak a nyugati fronton támadnak. A 2. marne-i csata. 1918 nyarán az antant ellentámadást indít. 1918. szeptember 29-én Bulgária kapitulál (feltétel nélkül leteszi a fegyvert). Október 30-án Törökország is kapitulál, november 3-án az OMM is kapitulál. Forradalom robban ki a németországi Killben. II. Vilmos császár november 9-én lemond. Kikiáltják a köztársaságot. November 11-én a németek aláírják a kapitulációt a compiegnei erdőben

• Háborús célok változásai:

Az antant az Oszmán- Török Birodalom felosztásában egyetértett. Az araboknak függetlenséget, a zsidóknak saját nemzeti államot ígértek, de a háború után a franciák és a britek felosztják a területet. Oroszországban  a bolsevikok hatalomra kerülése után az antant támadást indít. A háború végére az antant beleegyezik az OMM felosztásába. Közép-Európában független államot akarnak létrehozni, Németország és Oroszország ellensúlyozására. Woodrov Wilson az USA elnöke 14 pontos béke tervet dolgoz ki.(annexió mentes béke, Lengyelország visszaállítása, Franciaország kapja meg Elzász-Lotaringiát, a népek önrendelkezési jogát elismerte).

Az 1956-os forradalom

     Előzmények:

1956. okt. 6-án Rajk László és társai újratemetése- több tízezres tömeg a temetőben. Pártvezetők Jugoszláviába utaztak kibékülni Titoval okt. 23-án térnek haza. Okt. 16-án szegedi egyetemisták kommunistáktól (azaz a DISZ-től) független szervezetet hoznak létre→ többi egyetemen is országszerte. Okt. 22-én budapesti Műegyetem diákjai másnapra tüntetést szerveztek, hogy 16 pontos követeléseiket előadják és lengyelek iránti szimpátiájukat kifejezzék.

 A forradalom kirobbanása és eseményei:

ü     1956. okt. 23-án délután 3 órakor Március 15-e téren gyülekeztek a diákok, százezres tömegtüntetéssé válik, majd a Bem térre vonultak.

ü     Estefelé a Parlament elé vonultak, Nagy Imre este 9-kor beszédet tart.

ü     Városligetben ledöntik a gyűlölt jelképet, a Sztálin-szobrot.

ü     Magyar Rádió épületénél kerül sor először fegyveres harcokra, amikor az ávósok a tüntetőkre lőnek, akiknek a célja követeléseik rádióban való felolvasása volt→ tömeg elfoglalja a rádió épületét.

ü     Okt. 23-án este Gerő Ernő MDP főtitkára szovjetek segítségét kérte.

ü     Okt. 23-24 éjszakáján pártvezetés Nagy Imrét nevezi ki miniszterelnöknek, kijárási tilalom és statárium bevezetése.

ü     Okt. 25-én Gerőt leváltják, Kádár János lesz az MDP első titkára, ugyanezen a napon Kossuth téri vérengzés.

ü     Okt. 27-28-án a forradalom vidéken is lezajlik, gyárakban munkástanácsok, intézményekben forradalmi bizottságok és forradalmi tanácsok alakultak.

ü     Okt. 28-án Nagy Imre-kormány kihirdette a fegyverszünetet a szovjetekkel, ÁVH feloszlatását és szovjet csapatok kivonását (de nem történik meg).

ü     Okt. 30án Magyar Dolgozók Pártja feloszlott, helyette megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) a reformkommunisták vezetésével.

ü     Többpártrendszer visszaállítása, Nagy Imre tárgyalásokat kezd koalíciós kormány alakításáról.

ü     Ok. 30-án budapesti pártközpont Köztársaság téri székházát felkelők megostromolják, védők egy részét meglincselték.

ü     Király Béla vezetésével Nemzetőrség megalakul.

ü  1956. nov. 1-jén Nagy Imre bejelenti, hogy   Mo. kilép a Varsói Szerződésből és semleges ország kíván lenni, harcok ettől a naptól szüneteltek, Kádár János eltűnése – Moszkvába viszik. 

A forradalom nemzetközi visszhangja:

Segélyszállítmányok érkeznek, szolidaritási tüntetések világszerte. Nyugati kormányok nem kívánnak beavatkozni, magyarok pedig ebben reménykedtek. USA kijelenti, nem tekinti szövetségesének Mo.-ot→ szovjetek szabad kezet kaptak a forradalom leverésére. 1956. Okt. 29-én Szuezi-válság, szovjetek az intervenció mellett foglalnak állást. Szovjetek okt. 28-án még elfogadták a fegyverszünetet, de okt. 31-én már a magyar forradalom leveréséről döntöttek. 1956. nov. 4-én hajnalban megindult a szovjet hadsereg Mo. ellen.

 1956-os forradalom leverése, szovjet intervenció: 1956. nov. 3-án Tökölön letartóztatják  a szovjetek Maléter Pál honvédelmi minisztert. 1956. nov, 4_én hajnalban a szovjet Vörös Hadsereg támadása Mo. ellen→ Nagy Imre rádióbeszéde, hadseregnek nem ad utasítást a harcra. Budapesten kb. 10-15 ezer felkelő harcolt a szovjetek ellen, legtovább Csepelen tartanak ki, nov. 11-ig. Nov. 4-én Kádár János is rádióbeszédet tart, bejelenti az új Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását, de ő csak nov. 7-én érkezik Budapestre. Nov. 4-én Nagy Imre és más politikusok családjaikkal a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekültek, Nagy Imre nem mondott le ezután sem. Nov. 22-én elhagyták Nagy Imre és társai a követséget, mert az ígérték szabadon távozhatnak, de a szovjetek letartóztatják és Romániába hurcolják. Mivel az országban a forradalmi bizottságok szerepe volt a döntő, ezért Kádár tárgyalni kényszerült nov. 14-én a Nagy-budapesti Központi Munkástanáccsal, de kudarcot vallott, ezért a terror mellett döntött.