A szövegelrendezés, az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai

A szöveget úgy alakítjuk, hogy a kommunikációs céloknak minél jobban megfeleljen. Ezeknek a szöveg átalakító eljárásoknak az eredményeként születnek az alakzatok. Az alakzatok a szöveg szervezésének, alakításának lehetőségei. Az alakzatokat megkülönböztetjük aszerint, hogy a nyelv mely szintjén képződnek: ez alapján beszélhetünk hang-, szó-,mondat- és gondolatalakzatokról.

Az alakzatos stílushatása:

• A hozzáadásra vagy ismétlésre épülő alakzatok általában a szöveg kibontását, mondandónk nyomatékosítását szolgálják.
• A kihagyásra épülő alakzatok a tömörítés mellett a feszültség keltésben játszanak nagy szerepet.
• Helyettesítésre épülő alakzatok (allegória, ellentét) funkciója az alkalmazott alakzattól függően valamely másfajta esztétikai minősének a kifejezésmódban való érvényre jutatása.
• A felcserélés során a jelző és a jelzett szó elválasztása más szó közbeékelésével.

Az ismétlés változatai:

• Szó-, szerkezet-, mondatismétlés: Hangalak megkettőződése.
• Alliteráció: Betűrím. A sorvégi hangzók vagy szótagok összecsengése.
• Anafora: Több egymás után következő mondattani egységnek az azonos szóval kezdése.
• Fokozás: Mennyiségi vagy minőségi növekedés, rokon értelmű szavak felsorolásban.
• Halmozás: azonos mondatrészek ismétlődése.
• Refrén: versszak végi ismétlődés.
• Ritmus: szótőismétlés.
• Gondolatritmus: Tartalmilag, szerkezetileg párhuzamos szókapcsolatok ritmikus alakzata.
• Párhuzam: Hasonló felépítésű szerkezetek egymás mellé állítása. Párhuzam lehet mondatok, tagmondatok vagy nagyobb szövegegységek között.
• Variáció: Nyelvi egység eltérő formában való ismétlődése.
• Figura etymologica: szótőismétlés
• Ellentét: Ellentétes jelentésű szavak, kifejezések szembeállítása a mondanivaló kiemelése céljából; a feszültségkeltés egyik fontos eszköze.
• Paradoxon: Állellentét.
• Részletezés: A mondanivaló aprólékos kibontásával újabb fogalmi jegyek megnevezésével kelt értelmi telítettséget, segít a fogalom tisztázásában.
• Túlzás: Az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja vagy lekicsinyíti a jelenségeket.