Kassák
Lajos
Kassák korai költészetére a nyugatosok gyakoroltak hatást,
de eltávolodott. Elutasította a művészet a művészetért szépségeszményét (l’art
pour l’art). Úgy vélte, a műalkotás nem puszta esztétikai tárgy,hanem aktív
tett, tevékenység. Azon az állásponton volt, hogy a művészetnek le kell
bontania a magas és a tömegkultúra közti határokat. Új művészeti nyelvet akart
megteremteni. Költészete meghatározóan az expresszionizmushoz kötődik.
Az
avantgárd jellemzői:
Az avantgárd a XX. század elején megjelenő új művészeti
irányzatok összefoglaló elnevezése. Két csoportra bontható: A lázadóbb
hangvételű izmusokra (futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus),
és a forma építő izmusokra ( kubizmus,konstruktivizmus). A művészeket már nem a kézzelfogható valóság,
hanem a látszat alatti lényeg megragadása foglalkoztatta. Az avantgárd
szétfeszítette a hagyományos technikák kereteit, aminek eredményeként a
művészeti ágak és műfajok határai elmosódtak. Célkitűzésként jelölték meg a művészet
funkciójának a megreformálását. A művészet társadalomformáló szerepével
kívánták ezt elérni.
A ló meghal
a madarak kirepülnek:
A ló meghal a
madarak kirepülnek című szabad verse 1922-ben jelent meg. Kassákra nagy
hatással volt Apollinaire szabad versei.
A műre jellemzők az avantgárd és a szabad vers főbb jegyei, mint pl. a
töredékesség, a mondatépítkezés megtörik, az elliptikus szerkezetre (hiányra)
épít, ok-okozati összefüggés alapján nem követhető, párhuzamos, mozaikszerű
mondatszerkesztés (egy időben több tér vagy egy térben több idő). Megjelennek
ismétlődések, toposzok. A műnek visszatekintő, önéletrajzi jellege van, a
nyugat-európai csavargás emlékképei. Az út, utazás toposzán keresztül tárja az
olvasó elé Kassák költővé válásának állomásait. A lírai hősnek útitársai
vannak, a faszobrásszal és a Chilébe vallásalapítónak készülő „szittyával”
utazik. Az elbeszélt eseménysor első és utolsó szakasza keretet alkot, mivel a
vándorlás Pestről indul és Pestre érkezik vissza. A mű többszöri olvasása után
sem értelmezhető az elbeszélt utazás célja, annak tapasztalatai és eredményei.
Sikertelen, mivel a képsorok és történetmozaikok logikus, ok-okozati rendbe
állításának lehetőségét poétikai alakzatok törik meg, amelyek lebontják a
nyelvi jelek hagyományos jelentéseit. A szerkesztés szándékosan gátolja az
értelmezést. A nyitó kijelentés visszautal a címbeli motívumokra (ló,madár).
Mindkét képhez az idő képzete kapcsolódik. Időmetafora. A kapu jelentése
vonatkozhat az indulásra A ló, a madár, a papagáj motívumai, valamint a vörös
szín különféle ismétlődései később is visszatérnek. Ez az oka annak, hogy az
olvasó nem talál olyan rendezőelvet, amelyik a képeket, motívumokat összefüggő
rendszerbe illeszthetné. A versbeli képvilágban nem ismerhető fel állandó,
egységes jelentésekhez kapcsolható szimbólum, vagy összetett költői képrendszer.
A művet jellemzi a központozás hiánya. Ez a hiány a mondattani egységek
többféle értelmezését teszi lehetővé. Kihasználja a szavak szó szerinti és az
átvitt értelmű jelentés közötti feszültséget. Így a nyelvi szerkezetek is
montázsszerű hatást keltenek („ szittya az öltözőben felejtette az új vallás
kulcsát”, „a galambok bukfenceztek a háztetők felett/jobban mondva galoppoztak
a napkocsin”). A szövegben gyakoriak a korábbi állításokat visszavonó, vagy épp
az állítás és a tagadás játékára épülő szerkezeti . egységek („amit fölállítunk
az föl van állítva/de amit fölállítottunk, az nem jelent semmit”; „én láttam
Párizst és nem láttam semmit”). A jelenetek dinamikusak gyors egymásutánban,
néhol egymásra vetítve jelennek meg. Dadaista zenei elemeket használ ( ho zsuo
ho zsup). A konstruktivizmus szellemisége is megjelenik. Kassák ars poéticájá
szerint, a költő feladata a személyiség felépítése és kiteljesítése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése