Ars poetikus vonatkozások Petőfi Sándor lírájában

Az ars poetica (latin: költői mesterség, költészettan) a gondolati líra egy költeménytípusa; magáról a költészetről, a költészet lényegének gondolati megragadásáról, költészet értelméről szól.

 Lírai önarcképében megfogalmazza saját stíluseszményét, jelzi azt a költői magatartást, amelyet meg kíván valósítani. Petőfi sokat írt önmagáról, szívesen jellemezte, elemezte saját költői és emberi magatartását verseiben.

A természet vadvirága indulatos, támadó hangja sejteti, hogy a vers válasz a költőt ért kritikákra  (szatírával és szarkazmussal támad).  A vers lírai önarckép, s egyben programadó vers is, olyan költemény, melyben Petőfi megfogalmazza saját stílusélményét, jelzi, azt a költői magatartást, melyet meg kíván valósítani. Természetes egyszerűség, népiesség és nemzeti érzés, ezek a Petőfi-arckép lényeges vonásai. A verset a „természet vadvirága” metaforára építi, ami szép és természetes, ezzel ellentétben az üvegházi növény mesterséges és kevésbé életképes. „korláttalan természet vadvirága”àellentmond a szabályoknak. „tövises vadvirág”àmeg tudja védeni magát a költő. Refrénes mű.

Dalaimban nem pusztán költői elveket fogalmaz meg, hanem tematikus (témák szerinti) áttekintést ad a költészetéről. Sorra veszi, hogy mi minden ihleti meg. Lelki állapotához, érzelmekhez kötődnek ezek az ihlető dolgok. Ismétlés van minden versszak végén, ami összefoglalja az adott versszakot, ezek az ismétlések mindig metaforák.

1. gondolati, filozófiai tartalmú versek költészete
2. könnyedebb, játékosabb versei
3. szerelmes versek
4. bordalok (vén cigány gondolata,àha jó, ha nem jó, akkor is iszunk)
5. forradalmi látomásversek
6.  

XIX. század költői  Petőfinek a költészetéről és költő szerepfoglalásáról alkotott véleményét  tükrözi. A vers szerint a költő isten küldöttei. Egy lángoszlop, mely a zsidókat vezette Kánaánba, ahogy a költészet vezeti a népet. Ezt a követelményt állítja a többi költő elé. Indulattal érvel és bizonyít.

1. vsz: Tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére.

2. vsz: Meghatározza a népvezér költők szerepét és rendeltetését.

3-4. vsz: Felháborodottan átkozza meg a gyáva és hamis hazug próféták magatartását.

5. vsz.: A vagyoni jogi és kulturális egyenlőség elképzelése túlmutat a közeli jövőn. A cél elérése nem kétséges, de az időpontja bizonytalan.

6. vsz.: A költő itt már nem láttatja magát, nem szól személyes részvételről, sőt talán tétovasága azt jelzi, hogy munkájának eredményét se fogja megérni.

A romantikus szenvedélyesség ellenére is a vers kerek, zárt, szinte klasszicistaízlésű kompozíció, az indulatok nem teszik zaklatottá, nem bontják meg a strófaszerkezetet. Inkább érvelő bizonyító meggyőző retorikára esik a hangsúly. Forradalomi látomás vers is egyben.