Az érvelés fajtái és módszerei

Az érvelés célja, hogy véleményünket kifejezzük kulturális vitatkozás keretei között. Az érv olyan indok, amelynek a feladata állításunk alátámasztása. Kéttagú rövidített, érvet alkalmazzunk, ha az összekötő elem magától értetődő, vagy ha a szembenálló fél vagy a hallgatóság ismeri.. A háromtagú érv az állásponton és az annak alátámasztásul. A jó érvelésben, tiszta, világos megszerkesztésre, indulatmentességre kell törekedni. Az érvelés nem mellőzhető része a másik fél érveire való reagálás, azok ésszerű logikus cáfolata vagy elfogadása. Az érvelés, vitatkozás tudomány a retorika.

Az érvek fajtái:

Az érvek csoportosíthatók aszerint, hogy milyen logikai úton jutunk el a tétel kapcsán megfogalmazott következtetéshez.

• A meghatározásból levezetet érvben a meghatározás, definíció útján érvelünk.
• Ok-okozati összefüggésből levezetet érvben az okok részletes bemutatása hangsúlyos, ebből következik maga az állítás.
• A körülményekből levezetet érv esetén a körülményeket okolhatjuk az adott esemény, következmény megtörténéséért.
• Összehasonlításon alapuló érv esetén hasonlatot vagy metaforát alkalmazunk.
• Az ellentéten alapuló érvben az állításunk ellenkezőjének cáfolata a kiinduló pont.
• Valószínűségen alapuló érv során a többség által elfogadott megállapítás, megfigyelés, tapasztalat, alkalmazása szükséges.
• A bizonyítékból származtatott érvben tényeket, kutatási eredményeket, alkalmazhatunk, hivatkozhatunk tanúbizonyságra.
• Az általános és egyes kapcsolatának elvén alapuló érvvel általánosságra hivatkozhatunk, amit nem szükséges magyarázni.

Az érvelés módszerei:

Az indukciós a tapasztalat-alapú megismerés (empirizmus) módszere, aminek során az egyedi esetből, tapasztalatból következtetünk az általánosra. A dedukció a racionalizmushoz kötődő módszer, általános törvényt, tételt, alapigazságot vonatkoztatunk az adott esetre.