Az alapeszme és az emberideál megjelenése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

Zrínyi Miklós a XVII. századi főúri barokk irodalom legjelentősebb képviselőjévé vált Magyarországon. 1646-47 telén írta a Szigeti veszedelem című eposzát, ami az Adriai tengernek szirénája című kötetben jelent meg. Forrásként felhasznált néhány korábbi eposzt és Torquato Tasso Megszabadított Jeruzsálem című művét.

Az eposz az epika mű nemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő költemény, amelynek rendkívüli képességekkel rendelkező hőse egy közösség sorsára nézve jelentős tetteket visz véghez.

Eposzi kellékek alkalmazása: Állandó jelzők, témamegjelölés, seregszemle, isteni közbeavatkozás, odafordulás. Megmaradnak a nagy terjedelmű epikus hasonlatok. Nem hexameterben, hanem ütemhangsúlyos verselésben íródott. Elmarad az in medias res kezdet.

Az alapeszme megjelenése:

A magyarság morális züllöttsége vívta ki az Isten haragját. A kereszténység, tehát az  egységes hit által összekapcsolt szigeti védők,  győzedelmeskedni tudnak, a heterogén értékrendű török sereg fölött. Erkölcsi győzelmet aratnak.

Szigeti veszedelem

Ø  Műfaj: nemzeti műeposz

Ø  Keletkezés: 1645-46

Ø  Latin cím: Obsidio Sigetiana

Ø  Megjelenése: 1651, Bécs, egy kötetben: Adriai tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklos:

• maga állította össze a kötetkompozíciót:

1. Szerelmes versek
2. Filozófiai, erkölcsi témájú epigrammák (az eposzt felépítő bűnök és erények szerepelnek bennük)
3. Szigeti veszedelem (=Zrinyiász)
4. Feszületre: óda, vallásos számvetés
5. Peroráció: zárás, életcéljának rövid összegzése

Ø  cím értelmezése: szirén = költő

• címlapja is sajátosan barokk:
• a háborgó tengeren a szerencse által ide-oda hányódó élethajó motívuma
• a hajóban páncélban és sisakban ül Zrínyi, akit két szirén próbál eltántorítani útjától
• a hajó dagadó vitorláján egy szalag: kötet címe és egy latin idézet: Sors bona, nihil aliud. (Jó szerencse, semmi más.)

Ø  Forrásai: Vergilius: Aeneis, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, korabeli históriás énekek, homéroszi művek (Iliász, Odüsszeia)

Ø  Téma: Szigetvár 1566-os ostroma (dédnagyapja emlékének állít emléket)

Ø  Alapkoncepció: a magyarság múltbeli sikerei Isten ajándékai, de a magyarok hálátlanok voltak, bűnbe estek, így Isten büntetése a török támadás. Isten kilátásban helyezi a büntetés feloldását is, ha megtérnek a magyarok. Az óriási török létszámmal szemben a szigeti védőseregben igen kiváló erények testesülnek meg, ezért a magyarság pártjára vonja Istent.

Ø  Barokk eposz jellemzői:

• Megtartja a naiv eposz jellemzőit (saját korának mutat példát egy múltbeli történelmi eseménnyel) és az eposzi kellékeket
• Szubjektívebb
• Keresztény hit jegyébe született: pl. a múzsa az invokációban Szűz Mária (a középkori himnuszok stílusában könyörög hozzá)
• Mű célja: ideálteremtés: dédapja a halált a kereszténység védelméért vállalta a kereszténység, Krisztus nevében, nem a világi javak vezérelték a várvédőket, hanem az erkölcsi tisztaság (Athleta Christi = Krisztus katonája)
• Háborújuk szent háború → haláluk a vértanúság rangjára emelkedik, így megvalósítja a költő a keresztény hit egyik legfontosabb etikai célját, Krisztus követését (Imitatio Christi)
• Nemzeti bűn és bűnhődés gondolatát veti fel (lásd: alapkoncepció)
• Angyalok szerepeltetése (pl. Mihály arkangyal leszáll a pokolba és Szulimánt a magyarok ellen szítja; a végén Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket a mennyországba)
• Idealizált eszménykép: a várvédők szilárd egységet alkotnak, erényeik a vitézi hősiesség, tisztaság, kitűnő vezér áll a sereg élén (ellentét a török sereggel)
• Megdicsőült keresztény vértanú: legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg az országot és a kereszténységet

Ø  Szerkezet:

I.                      1-6. ének: ostrom előzménye, előkészítés célja: el akarja hitetni az olvasóval, hogy a török tábor ereje csupán nagyságában van, ezzel szemben a magyar erkölcsileg, a hadvezérek és a katonák kapcsolatát tekintve felette áll

       1. ének:

• eposz eszmei megalapozása
• ábrázolja és bírálja a magyarországi viszonyokat
• Szulejmán elindul → ellenség nagyságának hangsúlyozása, hangoztatja, hogy a török tábor ereje nem a vezérekben, hanem a tömeg erejében rejlik
• tartalmaz 3 eposzi kelléket: invokáció, porpozíció, enumeráció
• Zrínyi lelkesítő beszéde

2.ének:

·         hadsereg felszerelésének bemutatása: kitűnő fegyverzet → fokozza az ellenség nagyságát, de a helyzet nem reménytelen, ha a magyarok megtérnek: Isten akkor megbocsát

·         Szulejmán: méltóság, okos, vitézség, kegyetlen zsarnok, önző dicsvágy, embertelen magány

·         Zrínyi: hazaszeretet, erkölcsi fölény, bátor, leleményes, jó katonai képesség, tudatos, elszánt, felelősségérzet, egy eszmei ország eszmei vezetője (feszület előtti imádkozás → végzetes eposzi hős)

·         törökök: óriási tömeg, nagy katonai felkészültség, de csak a zsákmányszerzés és a zsarnoki kényszer tartja őket össze

·         magyarok: kis létszám, bátorság, bajtársiasság, kiemelkedő katonai képességek → követendő példaképek, emberi vonások → hitelesség alátámasztása

3. ének:

• siklósi csata: előkészíti a valódi csatát
• megismerjük alaposabban a két sereget csatában
• Zrínyit előzetesen bemutatja csatában
• hangsúlyozza a várvédők elszántságát és győzelembe vetett hitét
• öli a törököket → kiegyenlítődés, török önbizalmának csökkentése
• bemutatja a török hibákat: ellenség lebecsülése, éberség hiánya, elbizakodottság

   4. ének:

• seregszemle a siklósi győzelem után
• török pánik
• Zrínyi készülődik

    5. ének:

• magyar seregszemle (enumeráció): vitéz Farkasics, okos Alapi
• Zrínyi elbúcsúzik fiától (apai oldal)
• ének:
• megérkezik a török előhad
• Almás-pataknál magyar győzelem

II.                  7-13. ének: ostrom leírása, fő cél: magyarok és törökök különböző értékrendjének  bemutatása

7. ének:

• megérkezik a teljes török had
• Farkasics meghal, Demirhám ás Deli Vid párbaja

8. ének:

• a török vezér bemutatása

9. ének:

• Jurasics és Radivoj halála (Aeneisből vette át)

10. ének:

• szerkezeti tetőpont (nem arányos elrendezés)
• ostromének
• Zrínyi hősiességének leírása

11. ének:

• legjobb törökök bemutatása
• Rusztán és Delimán jó barátok, de Rusztán feleségét (Cumilla) Delimán is szereti → széthúzás
• másodszor is összecsap Demirhám és Deli Vid: Deli Vid megöli Demirhámot

12. ének:

• Delimán és Cumilla tragikus szerelme: megszöknek, de Cumilla meghal, Delimán visszamegy meghalni

13. ének:

• Borbála és Deli Vid szerelme: Deli Videt elfogják, Borbála beöltözik töröknek és visszaszerzi

14-15. ének: történelmi valóság → vereség

14. ének:

• barokk eposz összes jellemzője megtalálható benne
• csodás elemek felvonultatása

15. ének:

• a törökök tervezik a visszavonulást, amikor elfogják a várvédők postagalambját, amiből kiderül, hogy már nem tudják tovább védeni a várat
• kirohanás
• fizikai halál, de erkölcsi győzelem

Verselés: magyaros: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorok, bokorrím