Polgári forradalom Magyarországon és az áprilisi törvények

• Polgári forradalom és előzményei:

1848. március 1-én francia forradalom híre eljut a pozsonyi országgyűléshez. Március 3-án Kossuth felirati javaslata. Az alsó tábla elfogadja. A bécsi kormányzat István nádort és helyetteseit Bécsbe rendeli, hogy ne tudják összehívni a felsőtáblát. 1848. március 13. első bécsi forradalom. István nádor visszatér Pozsonyba, összehívják a felsőtáblát. Március 14- én elfogadják a felirati javaslatot. Március 15-én az országgyűlési küldöttség utazik Bécsbe, hogy aláírassák a felirati javaslatot az uralkodóval. Március 15-én, Pesten kitör a forradalom a márciusi ifjak kezdeményezésére.  A Pilvax kávéházból reggel induló fiatalság Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vezetésével maga mellé állította a forradalmi lázban égő várost. Landerernél lefoglalták nyomdát és a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a követeléseiket tartalmazó 12 pontot és a Nemzeti Dalt. Délután a tömeg a Nemzeti Múzeumtól a Városháza elé vonult. Pest városának a tanácsa is a mozgalom mellé állt.  A tömeg a Helytartó tanács épülete elé vonult, ahol szabadon engedték Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban előadták  a Bánk Bánt. 1848. március 17-én István nádor kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnöknek. 1848. április 11-én a király szentesíti a törvényeket. Államformája alkotmányos monarchia.

• Áprilisi törvények:

Elősegítette Magyarország önállóságát:

• Parlamentnek felelős kormány
• Évenkénti országgyűlés Pesten
• A hadsereg vezényleti joga és a tábornok kinevezése a királyjogköre, de a magyar kormánnyal együtt teheti meg.
• A király jogköre az országgyűlés összehívása, felfüggesztése, feloszlatása a mandátum lejárta előtt, de 3 hónapon belül az új országgyűlésnek össze kell ülnie.
• A király nem oszlathatja fel az országgyűlést, ha a következő évi költség jövedelmét nem fogadták el.
• Nemesség, polgárság választójoga megmarad.
• Cenzusos választójog (20. életévhez kötött, nem áll gyámság alatt, büntetlen előéletű)
• Kézműveseknek önálló műhely és segély.
• Az értelmiségiek cenzus nélkül kapnak választójogot.
• Erdély és Magyarország uniója
• Nemzeti őrsereg felállítása.

Feudális viszonyok felszámolását szolgálja:

• Közteherviselés.
• Jobbágy felszabadítás.
• Tized eltörlése.
• Sajtó cenzúra eltörlése

Az áprilisi törvények nem szólnak Magyarország és Ausztria viszonyáról, külképviseletről, hadseregről, valutáról, vámokról.