A kiegyezés és előzményei

A dunai konföderációs tervet még Törökországban dolgozta ki Kossuth és 1862-ben hozta nyilvánosságra. A Habsburg Birodalom helyett a Kárpát-medence országainak szövetsége, amely képes lenne Oroszország megfékezésére, hatalmi egyensúly megmaradna. Rendezik a nemzetiségi ellentéteket. Tagjai: Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország, Szerbia. Közös ügyeik: külpolitika, vámrendszer közlekedés, súly és mértékrendszer. Közös külképviselet van külföldön. A tagországok döntenék el, hogy egy vagy két kamarás legyen az országgyűlés. Ha két kamarás lenne, akkor az USA mintájára alakítanák ki. A végrehajtó hatalom a szövetségi tanácsé lenne. Minden tagállam a saját nyelvét használhatja. Biztosítva lenne a vallásszabadság. A nemzetiségek saját szervezetet, a tagállamok saját alkotmányt hozhatnának létre. A magyar vezetőréteg elutasítja, mivel a magyarság vezető szerepe megszűnne a Kárpát-medencében. A nemzetiségek is elutasítják, mivel önálló államot akarnak.

Provizórium időszaka:
Schmerling az államminiszter nem tér vissza a bach korszak módszereihez. 1860-as években Ausztria kiszorul Németországból. A parasztok megerősödnek. Ferenc József hajlik a megegyezésre a magyarokkal. Apponyi György dolgozza ki a közös minisztériumok és a delegáció tervét. Kezdetben az uralkodó elutasítja, de aztán elfogadja.
Deák húsvéti cikke:
A pesti napló húsvéti számában elfogadja a közös minisztériumokat. Az uralkodó meneszti Schmerlinget. Véget ér a provizórium. Az uralkodó összehívja az országgyűlést. Bizottság alakul Deák Ferenc és Andrássy Gyula vezetésével a kiegyezés kidolgozására. 1866-bankirobban a porosz-osztrák háború. Az osztrákok vereséget szenvednek. Deák nem használja ki  a lehetőségeket. 1867-ben megkötik a kiegyezést. Ferenc Józsefet megkoronázzák. Kinevezte Andrássy Gyula miniszterelnök, majd közös külügyminiszter lesz.

Politikai kiegyezés:
Két központú dualista állam jön létre. ( Ausztria, Magyarország) Osztrák. magyar monarchia ( 1867-1918) Mindkét országnak van külön országgyűlése, parlamentnek felelős kormánya  és saját közigazgatási rendszere. A két országot összekapcsolja a közös uralkodó és a közös minisztériumok. ( Külügy, hadügy és ezek fedezésére szolgáló pénzügy) 60-60 fős delegáció ellenőrzi a minisztériumokat. Külön-külön üléseznek, levélváltás útján érintkeznek. Ha vita van és nem tudnak megegyezni, akkor az uralkodó dönt. Az uralkodónak széles jogköre van: miniszterelnök. kormány kinevezése. Választásoktól függetlenül is kinevezhet miniszterelnököt. A hadsereg vezetőit kinevezheti, övé a hadsereg vezényleti joga. Előszentesítése jog: törvény javaslatbeterjesztése előtt jóvá kell hagynia. Az országgyűlés joga a hadseregkérdésében: az újoncok és az adó megszavazása.

Gazdasági kiegyezés:
A közös költségekből Magyarország 30%ot, Ausztria 70%ot fizet. Vámunió: megszűnik a belső vámhatár. Az adórendszer egységes lesz . Súly és mértékrendszer. Közös pénz a korona. Összehangolják a közlekedési és a hírközlési rendszert. Szabad tőke és munkaerő áramlás.

Horvát-magyar kiegyezés:
Horvátországnak saját országgyűlése (szábor) van, saját kormánya élén a bán áll. A magyar miniszterelnök javaslatára az uralkodó nevezi ki. Saját közigazgatási rendszer. Saját anyanyelvüket használják. Horvátországot a határőrvidékkel és Szlavóniával egyesítik. A horvát országgyűlés 42 tagot küld a magyar országgyűlésbe. 1868. évi 30. törvénycikk tartalmazza a magyar-horvát kiegyezést. 1868-ban elfogadják a nemzetiségi törvényt. A nemzetiségek nem kapnak autonómiát, de alsó és középszinten az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, közigazgatásban használhatják a saját anyanyelvüket.