Az 1956-os forradalom

     Előzmények:

1956. okt. 6-án Rajk László és társai újratemetése- több tízezres tömeg a temetőben. Pártvezetők Jugoszláviába utaztak kibékülni Titoval okt. 23-án térnek haza. Okt. 16-án szegedi egyetemisták kommunistáktól (azaz a DISZ-től) független szervezetet hoznak létre→ többi egyetemen is országszerte. Okt. 22-én budapesti Műegyetem diákjai másnapra tüntetést szerveztek, hogy 16 pontos követeléseiket előadják és lengyelek iránti szimpátiájukat kifejezzék.

 A forradalom kirobbanása és eseményei:

ü     1956. okt. 23-án délután 3 órakor Március 15-e téren gyülekeztek a diákok, százezres tömegtüntetéssé válik, majd a Bem térre vonultak.

ü     Estefelé a Parlament elé vonultak, Nagy Imre este 9-kor beszédet tart.

ü     Városligetben ledöntik a gyűlölt jelképet, a Sztálin-szobrot.

ü     Magyar Rádió épületénél kerül sor először fegyveres harcokra, amikor az ávósok a tüntetőkre lőnek, akiknek a célja követeléseik rádióban való felolvasása volt→ tömeg elfoglalja a rádió épületét.

ü     Okt. 23-án este Gerő Ernő MDP főtitkára szovjetek segítségét kérte.

ü     Okt. 23-24 éjszakáján pártvezetés Nagy Imrét nevezi ki miniszterelnöknek, kijárási tilalom és statárium bevezetése.

ü     Okt. 25-én Gerőt leváltják, Kádár János lesz az MDP első titkára, ugyanezen a napon Kossuth téri vérengzés.

ü     Okt. 27-28-án a forradalom vidéken is lezajlik, gyárakban munkástanácsok, intézményekben forradalmi bizottságok és forradalmi tanácsok alakultak.

ü     Okt. 28-án Nagy Imre-kormány kihirdette a fegyverszünetet a szovjetekkel, ÁVH feloszlatását és szovjet csapatok kivonását (de nem történik meg).

ü     Okt. 30án Magyar Dolgozók Pártja feloszlott, helyette megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) a reformkommunisták vezetésével.

ü     Többpártrendszer visszaállítása, Nagy Imre tárgyalásokat kezd koalíciós kormány alakításáról.

ü     Ok. 30-án budapesti pártközpont Köztársaság téri székházát felkelők megostromolják, védők egy részét meglincselték.

ü     Király Béla vezetésével Nemzetőrség megalakul.

ü  1956. nov. 1-jén Nagy Imre bejelenti, hogy   Mo. kilép a Varsói Szerződésből és semleges ország kíván lenni, harcok ettől a naptól szüneteltek, Kádár János eltűnése – Moszkvába viszik. 

A forradalom nemzetközi visszhangja:

Segélyszállítmányok érkeznek, szolidaritási tüntetések világszerte. Nyugati kormányok nem kívánnak beavatkozni, magyarok pedig ebben reménykedtek. USA kijelenti, nem tekinti szövetségesének Mo.-ot→ szovjetek szabad kezet kaptak a forradalom leverésére. 1956. Okt. 29-én Szuezi-válság, szovjetek az intervenció mellett foglalnak állást. Szovjetek okt. 28-án még elfogadták a fegyverszünetet, de okt. 31-én már a magyar forradalom leveréséről döntöttek. 1956. nov. 4-én hajnalban megindult a szovjet hadsereg Mo. ellen.

 1956-os forradalom leverése, szovjet intervenció: 1956. nov. 3-án Tökölön letartóztatják  a szovjetek Maléter Pál honvédelmi minisztert. 1956. nov, 4_én hajnalban a szovjet Vörös Hadsereg támadása Mo. ellen→ Nagy Imre rádióbeszéde, hadseregnek nem ad utasítást a harcra. Budapesten kb. 10-15 ezer felkelő harcolt a szovjetek ellen, legtovább Csepelen tartanak ki, nov. 11-ig. Nov. 4-én Kádár János is rádióbeszédet tart, bejelenti az új Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását, de ő csak nov. 7-én érkezik Budapestre. Nov. 4-én Nagy Imre és más politikusok családjaikkal a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekültek, Nagy Imre nem mondott le ezután sem. Nov. 22-én elhagyták Nagy Imre és társai a követséget, mert az ígérték szabadon távozhatnak, de a szovjetek letartóztatják és Romániába hurcolják. Mivel az országban a forradalmi bizottságok szerepe volt a döntő, ezért Kádár tárgyalni kényszerült nov. 14-én a Nagy-budapesti Központi Munkástanáccsal, de kudarcot vallott, ezért a terror mellett döntött.